Versek

Katica csoport

/Kiscsoport/

 

Cini, cini muzsika,
Táncol a kis Zsuzsika,
Jobbra dűl,
Meg balra dűl,
Tücsök koma hegedül.

_

 

Áspis, kerekes
Áspis, kerekes,
Úti füves, leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs.

_

 

Piros alma, de kerek,

kóstoljuk meg, gyerekek!

Ugye édes, ugye jó?

Nekünk hozta Õsz-anyó.

_

 

Az én almám olyan alma,

piroslik a ruha rajta.

Mosolyogva,mintha kérne,

harapjak a közepébe.

 

Gyerekek, gyerekek  
Szeretik a perecet,
Sósat, sósat,
Jó ropogósat,
Aki vesz, annak lesz,

Aki nem vesz,éhes lesz.

_


Töröm-töröm a mákot,
Sütök neked kalácsot.

Ica tolla,motolla,

Neked adom Zsuzsika.

_

 

Borsót főztem, jól megsóztam,

meg is paprikáztam,
Ábele, bábele, bumm!

_

 

Hüvelykujjam almafa,

mutatóujjam megrázta,
középső ujjam felszedte,
gyűrűsujjam hazavitte,
ez a kicsi mind megette,
megfájdult a hasa tőle!

_

 

Én kis kertet kerteltem,

Bazsa rózsát ültettem,

Szél, szél fújdogálja,

Eső, eső veregeti, hu!

 

 

/Nagycsoport/

 

László Gyula: Szálló levelek

 

Lehullott egy falevél

szelek szárnyán útra kél,

hegyen-völgyön átröpül,

ha elfárad, lecsücsül.

Elszunyókál, szendereg,

aztán jönnek új szelek:

libeg, pörög, messze száll,

világ végén majd megáll.

_

 

Lévay Erzsébet - A sün

Vackol a sün,
készülődik,
jelez a naptára:
fut az idő,

itt van az ősz,
fagy lesz nemsokára.
Bebújik a
lehullt lombból

elkészített ágyba,
s tavaszig tart
reménykedő,
télfelejtő álma!

_

 

Hétfőn heverünk,
Kedden keverünk,
Szerdán szemezünk,
Csütörtökön csücsülünk,
Pénteken pipálunk,
Szombaton szitálunk,
Vasárnap titeket vendégségbe várunk.

_

 

Darázs Endre: Csupa sár

 

Most az utca

Csupa sár, csupa sár,

Sári néni

kiabál, kiabál.

 

„Hallottad-e,

Te macska, te macska,

Vigyázzál

A talpadra, talpadra!”

 

Ám a macska,

Hiába, hiába:

beugrott a

szobába, szobába.

 

Sári néni

Kiabál, kiabál:

„Juj, a szobám

Csupa sár, csupa sár!”

_

 

Orgoványi Anikó: Állatok világnapja

Hej, de nagy a sürgés-forgás,
zsong a tisztás széle,
ünnepnapra készülődik
erdő-mező népe.

Batyus bálba hívogatják
ma a vadvilágot,
összehordják egykettőre
a sok finomságot.

Száraz rőzsét gyűjt a szarvas,
gombát szed a medve,
kerek üstben rotyog már az
ízletes csiperke.

Hangyák morzsákat cipelnek,
torta lesz belőle,
méhek mézet csurdítanak
majd a tetejére.

Misi mókus diót tördel
ízes tölteléknek,
mogyorót is rakosgat rá,
színes díszítésnek.

Tücsök koma hegedűjén
felcsendül a nóta,
ugrándozik a kisveréb
meg nem áll a lába.

Szöcske szökken, darázs zümmög,
lepke libben szépen,
rózsabogár keringőzik,
pont mint a mesében.

Egész nap tart a vigasság,
aki bírja, ropja,

mert ez a nap, ugye tudod,
az állatok napja.

_

 

Weöres Sándor: Volt egy szép ládika

Az űrlap alja

Az űrlap teteje

Az űrlap alja

Volt egy szép ládika,
Nőtt benne egy almafa,
Én azon az almafán
Dinnyét szedtem délután.
Nagyot ugrott Sárika,
Beszakadt a ládika.

_

 

Alma, alma piros alma

odafenn a fán.

Ha elérném, nem kímélném, leszakítanám

De elérnem

Nincs reményem,

Várom, hogy a szél

Azt az almát,

piros almát

lefújja elém.

_

 

Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele,
Két szegény legény szántani menne, de nincsen kenyere.

Van vöröshagyma a tarisznyában, keserű magában,
Szolga legénynek, sej a szegénynek, de kevés vacsora.

 

Ecc, pecc kimehetsz

Holnapután bejöhetsz

Cérnára, cinegére

Ugorj cica az egérre , fuss!

 

Cini, cini muzsika,

Táncol a kis Zsuzsika,

Jobbra dől, meg balra dől,

Tücsök koma hegedül.

 

Szőlőfürtön szőlőszem,

Mindegyike megeszem.

Igy szólnak a madarak:

„Nekünk  semmi sem marad?”

 

Hüvelykujjam almafa,

mutató ujjam megrázta,

középső ujjam felszedte,

gyűrűsujjam hazavitte,

ez a kicsi mind megette,

megfájdult a hasa tőle!

 

 

Enyedy György: Mi lesz ebédre?

Vajon mi lesz ebédre?

Tűnődik az egérke.

Vajon milyen jó falat

lapul a fedő alatt?

 

Uccu! lábujjhegyre áll

a fazékba kandikál.

S képen törli úgy a gőz,

hogy prüszkölni alig győz.

-Nohát! – dünnyög szegényke,

ilyet főzni ebédre!

 

Ez az éhes róka-bóka

Belopódzott a tyúkólba.

Mi kell neki csibekár?

Fogj meg róka hogyha tudsz

 

Sünpapának sok a dolga,

amit talál, hazahordja.

Túl a sűrű csipkebokron

hat kicsinye várja otthon.

 

Az első a szilvát rágja,

másodiké lett a málna.

Harmadiknak barack jutott,

negyedik a meggyért futott.

 

Ötödiké lesz az eper,

hatodiknak jár a szeder,

Sünmama a körtét kapja,

Sünpapának jut az alma.

 

Falatoznak, vacsoráznak,

bokor mélyén lakomáznak.

 

Kemény dió, mogyoró,

kismókusnak ez való

odújába elrakja,

télen ezt ropogtatja.

 

Dombon törik a diót,

hegyormon a mogyorót

völgyben meg a makkot,

zajuk ide csattog.

Három diót fel törtem,

négy mogyorót megettek,

leltem egy zsák makkot,

ebből ti is kaptok.