Versek

Csoóri Sándor : Csodakutya

Ha hiszitek,
ha nem is,
volt egy kutyám
nekem is,
piros volt az orra,
lapulevél nagy füle
lelógott a porba.

Csoda egy kutya volt:
holdsugáron
lovagolt,
s csillagfejű csikókat
terelt udvaromba.

Csodálkoztok?
Elhiszem.
Nem láthatta
senki sem.
Fénykép sincsen róla.
Én is csak egyszer láttam,
úgy álmodtam róla.

Móra Ferenc: Fecskehívogató

Villásfarkú fecskemadár,
jaj de régen várunk!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk!

Fátyolszárnyú kis méhecskék
zúgva-döngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak.

Rózsa, rózsa, piros rózsa
nyitogatja kelyhét;
itt a tavasz, lessük, várjuk
a csicsergő fecskét.

Osvát Erzsébet: Tavasz a várva várt

Ki csalogat
napsugarat?
Távolba szállt
madarakat?
Ki festi az eget
kékre,
hóvirágot
hófehérre?
Ki ad bársonyt
a barkákra,
zöld ruhát a
fázó fákra?

Tavasz ő,
a várva-várt.
Végre, végre
ránk talált!
Örülnek a
gyerekek:
vetnek
cigánykereket.